Szintén anyagi megfontosál vezérel abban, hogy kikötöttem, hogy ne fogyasszon sokat. Városban tíz fölött például. Ez kissé megrövidíti azoknak az autóknak a listáját, amik tuti befutók. A legfájdalmasabb kieső a 316os kiscápa. Méretre tökéletes, igazi autó, tele anyaggal. Az ára sem vészes, még nem indult el felfele, persze a restaurált, meg garázsban tartott, megkímélt példányok bőven túllógnak a kereteimen. Még presztízse is van egy kicsi, a többi jelöltemhez képest mindenképpem.
A legnagyobb hátránya mégsem az, hogy sokat fogyaszt, hanem az, hogy béemvéből van. Ebből pedig az következik, hogy 99 százalékuknak biztosan volt már boyracer tulajdonosa. Ez nemcsak az autó műszaki leépítését tartalmazza, hanem rettenetes kiegészítők ráaggatását az autóra, úgymint racsingkormány, spoiler és a kötelező duplakoppány. Tehát ha valódi, a piacon létező e21-re gondolunk akkor a valami ilyesmit kell elképzelni.
Biztos van jó, nem mindegyik rossz, de még mindig ott van a javítás költsége. A presztízsből fakadóan nem felétlenül kapok hozzá olcsó és minőségi cuccokat. A listánom olyan autó is van, amihez egy komplett, új, gyári lökhárítő 5000 forint. A BMW nem az.
Ezzel megint fontos szemponthoz érkeztünk. Legyen olcsó fenntartani. Ez nem lenne akkor nagy dolog, rengeteg ilyen autó van, de a következő szemponttal együtt már nagyon komoly tényező.
Vannak márkák, amelyeket nem szeretek annyira, hogy az első autón ilyen legyen.
Suzuki, Opel, Ford, Mazda, Toyota, Audi, a koreaiak, Mitsubishi, Nissan...túl sok. Inkább azt sorolom fel, hogy mi jöhet:
Citroen, Peugeot, Alfa Romeo, Fiat, Bmw, Honda, Mercedes, Volkswagen. Ezekből is ugye az én árkategógiámba eső modellek sora még szűkösebb, és van még néhány titkos tipp.
A Lancia y10ről most nem írok, már megtettem, a többi jelöltről próbálok a következőkben, írás közben rá/lebeszélve magam a megvásárlásuktól.
Ja, és dízelt se szeretnék...
